Az utazás.
Reggel hamar felkeltem, mert izgultam az út miatt. Gondoltam csinálok reggelire palacsintát. Amikor elkészültem indultam volna Harry-t ébreszteni, de erre már nem volt szükség, mivel az illatok lecsalogatták.
- Micsoda illatok.- jelentette ki fülig érő mosollyal.
Ekkor egy csókot nyomtam az ajkaira. Amikor elkezdtük a reggelit, valaki kopogott az ajtón. Harry kinyitotta az ajtót. Ahol Niall állt.
- Szia,- s nézett Harry-re aranyosan.
- Szia a találkozó 12:00-ra volt megbeszélve.
- Tudom de gondoltam, hogy reggelizhetnénk együtt.- ekkor én már nevettem és csak annyit mondtam.:
- Gyere be.- kiáltottam hátulról.
Hát folytattuk a reggelit, immár Niall-el. Amint befejeztük a reggelit, Harry meg én bepakoltunk a bőröndökbe,Niall pedig addig TV-t nézett. Fél tizenkettőkor ismét kopogást hallottunk, ezúttal én nyitottam ajtót. Amikor kinyitottam nagy meglepetés ért.
- Szia.- mondta Detti.
- Úr isten, te, te hogy kerülsz ide?
- Niall hívott ide mivel engem szeretne elvinni az útra.-amikor ezt mondta én csak arra tudtam gondolni, hogy a legjobb barátnőmmel és a fiúkkal utazhatok el. (Egy valóra vált álom).
Amikor betessékeltem, nemsokára megérkeztek a többiek. Louis és Elenor, Liam és Sophiam, Zayn és Perry, Niall és Detti, Harry és Zsani (én). Elindultunk a repülőtérre, még felszállásnál sem mondták meg hogy hova megyünk, csak azt tudtam hogy sötétedésre érünk oda. Amikor megérkeztünk bekötötték a szemem. Amikor már láttam majdnem sírva fakadtam. Ez a látvány fogadott.:
Ekkor Harry oda lépett hozzám és egy csókot nyomott az ajkaimra. Amire észbe kaptam már mindenki csókolózott körülöttünk, még Niall és Detti is ami egy picit meglepett. Harry-vel megbeszéltük hogy a késő délutánt együtt fogjuk tölteni. De a fotósok és a többi ember keresztbe húzta a tervünket. Kérleltem Harry-t hogy ne nyilatkozzon vagy ha muszáj akkor mondja el gyorsan, de engem az is zavart hogy a többiek nem nyilatkoztak hanem a barátnőjüket bujtatva mentek tovább és azt mondták hogy " majd később emberek nem ezért vagyunk itt". Ezt vártam Harry-től is de helyette nem ezt kaptam. Ezért összevesztünk és inkább a sajtóval foglalkozott. Ami nekem szarul esett. És sírva ültem be a fagyizóba. 2 órán keresztül fagyit tuszkoltam magamba. Azon gondolkoztam, hogy miért történik ez velem pont Párizsban, én egyáltalán nem így képzeltem el. Pár perc múlva egy férfi ült le mellém és flörtölni kezdett velem, én meg elküldtem a francba. De ekkor már csak azt vettem észre hogy a földön fekszem és az arcomat fogom. Mivel a férfi ( akit nem is ismertem) felpofozott. Szerencsére a fagyizó tulajdonosa hívta a rendőröket és a mentőket is. Mivel az arcomra mért nyomás hatalmas volt. A szóltam a fiúknak hogy sajnos a mai napot a kórházban kell töltenem, ekkor Detti beugrott a mentőautóba és elkísért a kórházba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése